Egy angol kutatás szerint az otthonunkban található háztartási szerek - különösen a vegyszerek - jó része kifejezetten káros az egészségre, ráadásul nem minden esetben van arról teszteredmény, hogy ezek kombinációi milyen hatással lehetnek a szervezetünkre.

"Nemcsak arról van szó, hogy a veszélyes anyagok együttes hatásairól kevés adatunk van - állítja Steven Smith, a londoni King's College kutatója - de ezek tesztelését laboratóriumban, gumikesztyűben és védőmaszkban végezték el, nem pedig úgy, ahogy mindennapokban használjuk ezeket a szereket. Így sajnos, jóval több olyan anyag lehet a környezetünkben, amelyek veszélyesek az egészségünkre, mint azt eddig sejtettük."

ŰŰLégfrissítők: A fenol nevű oldószer, amely megakadályozza, hogy a termék összetevői szétváljanak, gyakran légzési nehézséget, az érzékenyebbeknél fejfájást, vagy szemirritációt okozhat. Közvetlenül a bőrre kerülve is allergiás reakciókat válthat ki.
A másik, légfrissítőkben nagy mennyiségben megtalálható hatóanyag a formaldehid, amely komoly allergiás reakciókat válthat ki, erőteljesen irritálhatja a nyálkahártyát és a hörgőket, hányingert és fejfájást is előidézhet. A formaldehidet a WHO fennhatósága alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Intézet rákkeltő anyagnak

ŰŰFehérítő- és fertőtlenítőszerek: A legtöbb fehérítőszer vagy univerzális tisztító hatású kemikália tartalmaz egy nátrium-hipoklorit nevű anyagot - közismert nevén: hypót. Ez az anyag erősen maró hatású, gőze irritálhatja a szemet, az orrot és a torkot is, sőt, ha gyakran használunk ilyen szereket, akkor akár a tüdőnk is sérülhet. A fehérítőket különösen veszélyes ammóniaszármazékot tartalmazó vegyszerekkel együtt használni: keveredésükből mérgező hatású klórgáz keletkezik.

Súroló- és mosópor: A por formátumú tisztítószerek "krétaszerű" anyagának alapja a nátrium-karbonát, amellyel a vizet lágyítják. Ez az összetevő irritálhatja a bőrt - még akkor is, ha használat után alaposan kiöblítjük a ruhákból. Az érzékeny bőrűeknél az enzimtartalmú mosószerek is allergiás reakciót válthatnak ki, hiszen a bennük lévő enzimek, amelyek "lebontják" a szerves eredetű foltokat, a bőr fehérjéivel is hasonlóképpen reagálnak.

Ablaktisztítók: Az ablak- és üvegtisztító szerek jellegzetes szagukat az ammóniától kapják, amely irritálhatja és égetheti a bőrt, ha pedig hosszú távon ki vagyunk téve a hatásainak, akkor a májat és a tüdőt is károsíthatja. Fertőtlenítő szerekkel - például klórral - találkozva mérgező gázok is képződhetnek. Egyes ablaktisztító szerekben az erősen mérgező methanol is megtalálható.

Mosogatószer: Mint minden mosószerben, a mosogatáshoz használt folyadékokban is vannak olyan vegyszerek - a habzást elősegítő felületaktív anyagok -, amelyek kiszáríthatják és irritálhatják a bőrünket, hiszen a kezünkről ugyanolyan jól leoldhatják a "zsírt", mint a piszkos tányérokról. A por alakú, szilárd készítmények, mint például a mosogatógépekhez használt tabletták vagy sók, erősen lúgos kémhatásúak, így maró hatástuk lehet, ha a bőrünkhöz érnek.

ŰŰLefolyótisztítók: A legtöbb lefolyó- és vécétisztítóban naftalin is van, ami irritálhatja a bőrt, a szemet és az orr-nyálkahártyát. Ha valaki túlságosan gyakran és hosszú időn át van lélegzi be az ezekből a szerekből felszabaduló gázokat, annak károsodhat a mája és a veséje. Ráadásul a lefolyótisztítók erősen maró hatásúak.

Fémtisztító szerek: A fémek fényesítéséhez használt szerekben gyakran van toluene, amely az arra érzékenyek számára igen veszélyes lehet. Ha belélegezzük, gyakran lép fel szédülés, fejfájás és hányinger. Bőrünkre kerülve kipirosodást, szárazságot és gyulladását is okozhat. Az ezüsttisztításhoz használt szerekben több olyan anyag is van, amely igen intenzív allergiás reakciókat válthat ki.

Körömlakklemosó: A legtöbb körömlakklemosó tartalmaz egy aceton nevű oldószert, ami belélegezve szédülést okozhat, és toluenet, amitől fáradtak, étvágytalanok lehetünk. Az aceton ráadásul szárítja, gyengévé, töredezővé teszi a körmöket.

Huták Antal vegyészmérnök szerint talán nincs is olyan szer a háztartásunkban, amelyben ne lenne valamilyen - kisebb vagy nagyobb mértékben - káros vegyi anyag.

"A kozmetikai szerek többségében is van tartósítószer és illatanyag, a tisztítószereket pedig egyre erősebbre és hatékonyabbra gyártják, hogy megfeleljenek a vásárolók elvárásainak" - mondta el az [origo]-nak. "Ezek az anyagok általában szintetikusak, és nagyon sok embernél allergiás reakciót válthatnak ki. Ez sajnos ördögi kör: hiszen az allergén anyagok egy idő után azokra is hatással lehetnek, akik korábban nem szenvedtek allergiától. Ugyanakkor a nemzetközi szabványok, az Európai Unió és a cégek törekvése is az, hogy minél kevesebb káros anyag kerüljön a forgalmazott termékekbe."

A vegyészmérnök szerint a legfontosabb a tudatosság: mindenkinek tudnia kellene, hogy melyik anyagra reagál érzékenyebben, és azt mellőznie kellene. "Mindenkinek azt tanácsolnám, hogy mindig olvassa el, milyen hatóanyagok vannak egy termékben, és ha tudja, hogy valamire érzékenyebben reagált korábban, azt egyszerűen ne vásárolja meg" - tanácsolja Huták Antal. "Érdemes a drágább és az olcsóbb termékek között is mérlegelni. A magasabb árfekvésű termékek nem feltétlenül jobbak, de gyakran több bennük a bőrkímélő hatóanyag, és gyakrabban használnak hidratáló, visszazsírozó anyagokat, így kevésbé szárítják ki a bőrt."

Huták szerint ugyanakkor nem kellene "túlmisztifikálni" a vegyszerek károsságát és a természetes hatóanyagok tökéletességét.

"A legtöbb anyag azért válik veszélyessé, mert hosszú időn (hónapokon, éveken) keresztül, tartósan és gyakran használják, ráadásul úgy, hogy nem tartják be a megfelelő előírásokat" - mondja. "Érdemes cserélgetni a tisztítószereket, és ha érzékenyebb a bőrünk, akkor használjunk jó minőségű gumikesztyűt. Időnként akár a hagyományos megoldásokhoz is visszatérhetünk: az ecet, a citromlé nagyon jó tisztítószerek."

A vegyészmérnök szerint azonban ne várjunk "megváltást" a tisztán természetes anyagokat, illóolajokat tartalmazó szerektől sem: ezek ugyanis legalább annyira allergének lehetnek, mint szintetikus alapanyagokból készülő társaik.

Forrás: Origo - Női Lapozó (2007.március 3.)